Talán ha minden másképp történt volna, és nem én látom ezt, sose jöttem volna rá, hogy mindig az a legjobb kép, amely nem készül el. Mert nincs ott az ócska fényképezőgép, már elraktam és úgysem lehet jól lefényképezni, mert azt az objektívet még nem spóroltam össze. Ma már az a "profi Photós", barátom, aki ki is bír fizetni egy drága gépet. Áldom az Istent azonban, hogy még éltem abban a fekete-fehér korszakban, hol csak álmodtunk, és a kevés amatőr tehetség is elég volt az örömhöz. Hetekig spóroltunk az előhívásra, és addig csak a lelkünkben élt, amit fényképeztünk. Nem volt komputeres photo-basztatás és egy kattintással dőlt el minden. A kor, az élet és a halál is. A kép mindig is a valóság egy darabkája marad és nem az öntelt giccsezés művészi kiagyalmánya.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Facebook galéria: (bejelentkezel és nézegeted a képre kattintva)
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |